Add support for :winpos
[MacVim.git] / runtime / tutor / tutor.hu
blob6fb32709796123073a96f52acf8f9e613d4d2b00
1 ===============================================================================
2 == Ü d v ö z ö l j ü k   a   V I M - o k t a t ó b a n  -    1.5-ös  verzió  ==
3 ===============================================================================
5      A Vim egy nagyon hatékony szerkesztõ, amelnyek rengeteg utasítása
6      van, túl sok, hogy egy ilyen oktatóban (tutorban), mint az itteni
7      mindet elmagyarázzuk. Ez az oktató arra törekszik, hogy annyit
8      elmagyarázzon, amennyi elég, hogy könnyedén használjuk a Vim-et, az
9      általános célú szövegszerkesztõt.
11      A feladatok megoldásához 25-30 perc szükséges attól függõen,
12      mennyit töltünk a kisérletezéssel.
14      A leckében szereplõ utasítások módosítani fogják a szövegek.
15      Készítsen másolatot errõl a fájlról, ha gyakorolni akar.
16      (Ha "vimtutor"-ral indította, akkor ez már egy másolat.)
18      Fontos megérteni, hogy ez az oktató cselekedve taníttat.
19      Ez azt jelenti, hogy Önnek ajánlott végrehajtania az utasításokat,
20      hogy megfelelõen megtanulja azokat. Ha csak olvassa, elfelejti!
22      Most bizonyosodjon, meg, hogy a Caps-Lock gombja NINCS lenyomva, és
23      Nyomja meg megfelelõ számúszor a   j   gombot, hogy az 1.1-es
24      lecke teljesen a képernyõn legyen!
26 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
27                         1.1.  lecke:  A KURZOR MOZGATÁSA
30    ** A kurzor mozgatásához nyomja meg a h,j,k,l gombokat az alábbi szerint. **
31              ^
32              k              Tipp:  A h billentyû van balra, és balra mozgat
33        < h       l >               A l billentyû van jobbra, és jobbra mozgat
34              j                     A j billentyû olyan, mint egy lefele nyíl
35              v
36   1. Mozgassa a kurzort körbe az ablakban, amíg hozzá nem szokik!
38   2. Tartsa lenyomva a lefelét (j), akkor ismétlõdik!
39 ---> Most tudja, hogyan mehet a következõ leckére.
41   3. A lefelé gomb használatával menjen a 1.2. leckére!
43 Megj: Ha nem biztos benne, mit nyomott meg, nyomja meg az <ESC>-et, hogy
44       normál módba kerüljön, és ismételje meg a parancsot!
46 Megj: A kurzor gomboknak is mûködniük kell, de a hjkl használatával
47       sokkal gyorsabban tud, mozogni, ha hozzászokik.
49 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
50                      1.2.  lecke: BE ÉS KILÉPÉS A VIMBÕL
53   !! MEGJ: Mielõtt végrehajtja az alábbi lépéseket, olvassa végig a leckét !!
55   1. Nyomja meg az  <ESC> gombot (hogy biztosan normál módban legyen).
57   2. Írja:                      :q! <ENTER>.
59 ---> Ezzel kilép a szerkesztõbõl a változások MENTÉSE NÉLKÜL.
60      Ha menteni szeretné a változásokat és kilépni, írja:
61                                 :wq  <ENTER>
63   3. Amikor a shell promptot látja, írja be a parancsot, amely ebbe az
64      oktatóba hozza:
65      Ez valószínûleg:   vimtutor <ENTER>
66      Normális esetben ezt írná: vim tutor.hu <ENTER>
68 ---> 'vim' jelenti a vimbe belépést, 'tutor.hu' a fájl, amit szerkeszteni kíván.
70   4. Ha megjegyezte a lépéseket és biztos magában, hajtsa végre a lépéseket
71      1-tõl 3-ig, hogy kilépjen és visszatérjen a szerkesztõbe. Azután
72      menjen az 1.3.  leckére.
73 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
74                      1.3.  lecke: SZÖVEG SZERKESZTÉSE - TÖRLÉS
77 ** Normál módban nyomjon  x-et, hogy a kurzor alatti karaktert törölje. **
79   1. Mozgassa a kurzort a ---> kezdetû sorra!
81   2. A hibák kijavításához mozgassa a kurzort amíg a törlendõ karakter
82      fölé nem ér.
84   3. Nyomja meg az  x  gombot, hogy törölje a nemkívánt karaktert.
86   4. Ismételje a 2, 3, 4-es lépéseket, hogy kijavítsa a mondatot.
88 ---> ÕÕszi éjjjell izziik aa galaggonya rruuhája.
90   5. Ha a sor helyes, ugorjon a 1.4. leckére.
92 MEGJ: A tanulás során ne memorizálni próbáljon, hanem használat során tanuljon.
95 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
96                      1.4.  lecke: SZÖVEG SZERKESZTÉSE - BESZÚRÁS
99          ** Normál módban  i  megnyomásával lehet beilleszteni. **
101   1. Az alábbi elsõ ---> kezdetû sorra menjen.
103   2. Ahhoz, hogy az elsõt azonossá tegye a másodikkal, mozgassa a kurzort
104      az elsõ karakterre, amely UTÁN szöveget kell beszúrni.
106   3. Nyomjon  i-t és írja be a megfelelõ szöveget.
108   4. Amikor mindent beírt, nyomjon <ESC>-et, hogy Normál módba visszatérjen.
109      Ismételje a 2 és 4 közötti lépéseket, hogy kijavítsa a mondatot.
111 ---> Az átható soól hizik pár ész.
112 ---> Az itt látható sorból hiányzik pár rész.
114   5. Ha már begyakorolta a beszúrást, menjen az alábbi összefoglalóra.
118 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
119                                1. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA
122   1. A kurzort vagy a nyilakkal vagy a hjkl gombokkal mozgathatja.
123          h (balra)      j (le)       k (fel)        l (jobbra)
125   2. A Vimbe (a $ prompttól) így léphet be:  vim FILENAME <ENTER>
127   3. A Vimbõl így léphet ki:  <ESC>   :q!  <ENTER>  a változtatások eldobásával.
128              vagy így:        <ESC>   :wq  <ENTER>  a változások mentésével.
130   4. A kurzor alatti karakter törlése normál módban:  x
132   5. Szöveg beszúrása a kurzor után normál módban:
133          i     gépelje be a szöveget    <ESC>
135 MEGJ: Az <ESC> megnyomása normál módba viszi, vagy megszakít egy nem befejezett
136       részben befejezett parancsot.
138 Most folytassuk a 2. leckével!
141 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
142                         2.1.  lecke: TÖRLÕ UTASÍTÁSOK
145             ** dw  töröl a szó végéig. **
147   1. Nyomjon <ESC>-et, hogy megbizonyosodjon, hogy normál módban van!
149   2. Mozgassa a kurzort a ---> kezdetû sorra!
151   3. Mozgassa a kurzort arra annak a szónak az elejére, amit törölni szeretne.
152      Törölje az állatokat a mondatból.
154   4. A szó törléséhez írja:   dw
156   MEGJ: Ha rosszul kezdte az utasítást csak nyomjon <ESC> gombot
157         a megszakításához.
159 ---> Pár szó kutya nem uhu illik pingvin a mondatba tehén.
161   5. Ismételje a 3 és 4 közötti utasításokat amíg kell és ugorjon a 2.2 leckére!
163 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
164                       2.2.  lecke: MÉG TÖBB TÖRLÕ UTASÍTÁS
167            ** d$ beírásával a sor végéig törölhet. **
169   1. Nyomjon <ESC>-et, hogy megbizonyosodjon, hogy normál módban van!
171   2. Mozgassa a kurzort a ---> kezdetû sorra!
173   3. Mozgassa a kurzort a helyes sor végére (az elsõ . UTÁN)!
175   4. d$  begépeléséveltörölje a sor végét!
177 ---> Valaki a sor végét kétszer gépelte be. kétszer gépelte be.
180   5. Menjen a 2.3. leckére, hogy megértse mi történt!
186 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
187                      2.3.  lecke: UTASÍTÁSOKRÓL ÉS OBJEKTUMOKRÓL
190   A  d  (delete=törlés) utasítás formája a következõ:
192          [szám]   d     objektum           VAGY      d   [szám] objektum
193   Ahol:
194     szám - hányszor hajtódjon végre a parancs (elhagyható, alapérték=1).
195     d - a törlés (delete) utasítás.
196     objektum - amin a parancsnak teljesülnie kell (alább listázva).
198   Objektumok rövid listája:
199     w - a kurzortól a szó végéig, beleértve a szóközt.
200     e - a kurzortól a szó végéig, NEM beleértve a szóközt.
201     $ - a kurzortól a sor végéig.
203 MEGJ:  Vállalkozóbbak kedvéért, csupán az objektum begépelésével parancs nélkül
204        a kurzor oda kerül, amit az objektumlista megad.
209 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
210                 2.4.  lecke: EGY KIVÉTEL A  'PARANCSOBJEKTUM' ALÓL
213                ** dd beírásával törölheti az egész sort. **
215   A teljes sor törlésének gyakorisága miatt a Vi tervezõi elhatározták,
216   hogy könnyebb lenne csupán a d-t kétszer megnyomni, hogy egy sort töröljünk.
218   1. Mozgassa a kurzort az alábbi kifejezések második sorára!
219   2. dd begépelésével törölje a sort!
220   3. Menjen a 4. (eredetileg 5.) sorra!
221   4. 2dd   (ugyebár szám-utasítás-objektum) begépelésével töröljön két sort!
223       1)  Alvó szegek a jéghideg homokban,
224       2)  - kezdi a költõ -
225       3)  Plakátmagányban ázó éjjelek.
226       4)  Pingvinek ne féljetek,
227       5)  Távolról egy vaku villant,
228       6)  Égve hagytad a folyosón a villanyt.
229       7)  Ma ontják véremet.
232 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
233                    2.5.  lecke: A VISSZAVONÁS (UNDO) PARANCS
236 ** u gépelésével visszavonható az utolsó parancs, U az egész sort helyreállítja. **
238   1. Menjünk az alábbi ---> kezdetû sor elsõ hibájára!
239   2. x  lenyomásával törölje az elsõ felesleges karaktert!
240   3. u megnyomásával vonja vissza az utolsónak végrehajtott utasítást!
241   4. Másodjára javítson ki minden hibát a sorben az x utasítással!
242   5. Most nagy  U  -val állítsa vissza a sor eredeti állapotát!
243   6. Nyomja meg az u gombot párszor, hogy az U és sz elõzõ utasításokat
244      visszaállítsa!
245   7. CTRL-R (CTRL gomb lenyomása mellett üssön R-t) párszor csinálja újra a
246      visszavont parancsokat (redo)!
248 ---> Javíítsa a hhibákaat ebbben a sooorban majd állítsa visszaaa az eredetit.
250   8. Ezek nagyon hasznos parancsok. Most ugorjon a 2. lecke összefoglalójára.
254 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
255                                2. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA
258   1. Törlés a kurzortól a szó végéig:    dw
260   2. Törlés a kurzortól a sor végéig:    d$
262   3. Egész sor törlése:    dd
264   4. Egy utasítás alakja normál módban:
266        [szám]   utasítás   objektum   VAGY   utasítás   [szám] objektum
267      ahol:
268        szám - hányszor ismételjük a parancsot
269        utasítás - mit tegyünk, pl. d  a törléskor
270        objektum - mire hasson az utasítás, például w (szó=word),
271                 $ (a sor végéig), stb.
273   5. Az elõzõ tett visszavonása (undo):      u   (kis u)
274      A sor összes változásának visszavonása: U   (nagy U)
275      Visszavonások visszavonása:             CTRL-R
277 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
278                 3.1.  lecke: A BEILLESZTÉS (PUT) PARANCS
281   ** p  leütésével az utolsónak töröltet a kurzor után illeszhetjük. **
283   1. Mozgassuk a kurzort az alábbi sorok elsõ sorára.
285   2. dd leütésével töröljük a sort és eltérolódik a Vim pufferében.
287   3. Mozgassuk a kurzort azelõtt a  sor ELÕTTI sorba, ahová mozgatni
288      szeretnénk a törölt sort.
290   4. Normál módban írjunk  p   betût a törölt sor beillesztéséhez.
292   5. Folytassuk a 2-4. utasításokkal hogy a helyes sorrendet kapjuk.
294      d) Can you learn too?
295      b) Violets are blue,
296      c) Intelligence is learned,
297      a) Roses are red,
301 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
302                        3.2.  lecke: AZ ÁTÍRÁS (REPLACE) PARANCS
305 ** r  és  a karakterek leütésével a kurzor alatti karaktert megváltoztatjuk. **
307   1. Mozgassuk a kurzort az elsõ ---> kezdetû sorra!
309   2. Mozgassuk a kurzort az elsõ hiba fölé!
311   3. r  majd a kívánt karakter leütésével változtassuk meg a hibásat!
313   4. A 2. és 3. lépésekkel javítsuk az összes hibát!
315 --->  Whan this lime was tuoed in, someone presswd some wrojg keys!
316 --->  When this line was typed in, someone pressed some wrong keys!
318   5. Menjünk a 3.2. leckére!
320 MEGJ: Emlékezzen, hogy nem memorizálással, hanem gyakorlással tanuljon.
323 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
324                         3.3.  lecke: A CSERE (CHANGE) PARANCS
327            ** A szó egy részének megváltoztatásához írjuk:  cw . **
329   1. Mozgassuk a kurzort az elsõ ---> kezdetû sorra!
331   2. Vigye a kurzort a Ezen szó z betûje fölé!
333   3. cw és a helyes szórész (itt 'bben') beírásával javítsa a szót!
335   4. <ESC> lenyomása után a következõ hibára ugorjon (az elsõ cserélendõ
336      karakterre)!
338   5. A 3. és 4. lépések ismétlésével az elsõ mondatot tegye a másodikkal
339      azonossá!
341 ---> Ezen a sorrrrr pár szóra meg kell változzanak a change utaskírésõ.
342 ---> Ebben a sorban pár szót meg kell változtatni a change utasítással.
344 Vegyük észre, hogy a  cw  nem csak a szót írja át, hanem beszúró
345 (insert) módba vált.
349 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
350                        3.4.  lecke: TÖBBFÉLE VÁLTOZTATÁS c-VEL
353  ** A c utasítás használható ugyanazokkal az objektumokkal mint a törlés **
355   1. A change utasítás a törléssel azonosan viselkedik.  A forma:
357        [szám]   c   objektum       OR       c   [szám]   objektum
359   2. Az objektumok is azonosak, pl.   w (szó), $ (sorvég), stb.
361   3. Mozgassuk a kurzort az elsõ ---> kezdetû sorra!
363   4. Menjünk az elsõ hibára!
365   5. c$ begépelésével a sorvégeket tegyük azonossá és nyomjunk <ESC>-et!
367 ---> Ennek a sornak a vége kiigazításra szorul, hogy megegyezzen a másodikkal.
368 ---> Ennek a sornak a vége a c$ paranccsal változtatható meg.
372 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
373                                3. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA
376   1. A már törölt sort beillesztéséhez nyomjunk p-t. Ez a törölt szöveget
377      a kurzor UTÁN helyezi (ha sor került törlésre, a kurzor allatti sorba).
379   2. A kurzor alatti karakter átírásához az r-et és azt a karaktert
380      nyomjuk, amellyel az eredetit felül szeretnénk írni.
382   3. A változtatás (c) utasítás a karaktertõl az objektum végéig
383      változtatja meg az objektumot. Például a cw a kurzortól a szó végéig,
384      a c$ a sor végéig.
386   4. A változtatás formátuma:
388          [szám]   c     objektum        VAGY    c   [szám]   objektum
390 Ugorjunk a következõ leckére!
394 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
395                      4.1.  lecke: HELY ÉS FÁJLÁLLAPOT
398  ** CTRL-g megnyomásával megnézhetjük a helyünket a fájlban és a fájl állapotát.
399      SHIFT-G leütésével a fájl adott sorára ugorhatunk. **
401   Megj: Olvassuk el az egész leckét a lépések végrehajtása elõtt!!
403   1. Tartsuk nyomva a Ctrl gombot és nyomjunk  g-t.  Az állapotsor
404      megjelenik a lap alján a fájlnévvel és az aktuális sor sorszámával.
405      Jegyezzük meg a sorszámot a 3. lépéshez!
407   2. Nyomjunk Shift-G-t a lap aljára ugráshoz!
409   3. Üssük be az eredeti sor számát, majd üssünk shift-G-t! Ezzel
410      visszajutunk az eredeti sorra ahol Ctrl-g-t nyomtunk.
411      (A beírt szám NEM fog megjelenni a képernyõn.)
413   4. Ha megjegyezte a feladatot, hajtsa végre az 1-3. lépéseket!
417 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
418                         4.2.  lecke: A KERESÉS (SEARCH) PARANCS
421   ** / majd a kívánt kifejezés beírásával kereshetjük meg a kifejezést. **
423   1. Normál módban üssünk  /  karaktert!  Ez és a kurzor megjelenik
424      a képernyõ alján, ahogy a : utasítás is.
426   2. Írjuk be: 'hiibaa' <ENTER>!  Ez az a szó amit keresünk.
428   3. A kifejezés újabb kereséséhez üssük le egyszerûen:  n .
429      A kifejezés ellenkezõ irányban történõ kereséséhez ezt üssük be: Shift-N .
431   4. Ha visszafelé szeretne keresni, akkor ? kell a ! helyett.
433 ---> "hiibaa" nem a helyes módja a hiba leírásának; a hiibaa egy hiba.
435 Megj: Ha a keresés eléri a fájl végét, akkor az elején kezdi.
438 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
439                    4.3.  lecke: ZÁRÓJELEK PÁRJÁNAK KERESÉSE
442            ** % leütésével megtaláljuk a ),], vagy }  párját. **
444   1. Helyezze a kurzort valamelyik (, [, vagy { zárójelre a ---> kezdetû
445      sorban!
447   2. Üssön  %  karaktert!
449   3. A kurzor a zárójel párjára fog ugrani.
451   4. % leütésével visszaugrik az eredeti zárójelre.
453 ---> Ez ( egy tesztsor (-ekkel, [-ekkel ] és {-ekkel } a sorban. ))
455 Megj: Ez nagyon hasznos, ha olyan programot debugolunk, amelyben a
456       zárójelek nem párosak!
461 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
462                   4.4.  lecke: A HIBÁK KIJAVÍTÁSÁNAK EGY MÓDJA
465     ** :s/új/régi/g begépelésével az 'új'-ra cseréljük a 'régi'-t. **
467   1. Menjünk a ---> kezdetû sorra!
469   2. Írjuk be:  :s/eggy/egy <ENTER> .  Ekkor csak az elsõ változik meg a
470      sorban.
472   3. Most ezt írjuk:     :s/eggy/egg/g     amely globálisan helyettesít
473      a sorban, azaz minden elõfordulást.
474      Ez a sorban minden elõfordulást helyettesít.
476 ---> eggy heggy meggy, szembe jön eggy másik heggy.
478   4. Két sor között a karaktersor minden elõfordulásának helyettesítése:
479      :#,#s/régi/új/g    ahol #,# a két sor sorszáma.
480      :%s/régi/új/g      a fájlbeli összes elõfordulás helyettesítése.
485 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
486                                4. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA
489   1. Ctrl-g  kiírja az kurzor helyét a fájlban és a fájl állapotát.
490      Shift-G a fájl végére megy, gg az elejére. Egy szám után
491      Shift-G  az adott számú sorra ugrik.
493   2. /  után egy kifejezés ELÕREFELE keresi a kifejezést.
494   2. ?  után egy kifejezés VISSZAFELE keresi a kifejezést.
495      Egy keresés után az  n  a következõ elõfordulást keresi azonos irányban
496      Shift-N  az ellenkezõ irányban keres.
498   3. %  begépelésével, ha  (,),[,],{, vagy } karakteren vagyunk a zárójel
499      párjára ugrik.
501   4. az elsõ régi helyettesítése újjal a sorban    :s/régi/új
502      az összes régi helyettesítése újjal a sorban  :s/régi/új/g
503      két sor közötti kifejezésekre                 :#,#s/régi/új/g
504      # helyén az aktuális sor (.) és az utolsó ($) is állhat :.,$/régi/új/g
505      A fájlbeli összes elõfordulás helyettesítése  :%s/régi/új/g
506      Mindenkori megerõsítésre vár 'c' hatására     :%s/régi/új/gc
509 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
510                 5.1.  lecke: KÜLSÕ PARANCS VÉGREHAJTÁSA
513    ** :!  után külsõ parancsot írva végrehajtódik a parancs. **
515   1. Írjuk be az ismerõs : parancsot, hogy a kurzort a  képernyõ aljára
516      helyezzük. Ez lehetõvé teszi egy parancs beírását.
518   2. ! (felkiáltójel) beírásával tegyük lehetõvé külsõ héj (shell)-parancs
519      végrehajtását.
521   3. Írjunk például ls parancsot a ! után majd üssünk <ENTER>-t.  Ez ki
522      fogja listázni a könyvtárunkat ugyanúgy, mintha a shell promptnál
523      lennénk.  Vagy írja ezt  :!dir  ha az ls nem mûködik.
525 Megj:  Ilymódon bármely külsõ utasítás végrehajtható.
527 Megj:  Minden  :  parancs után <ENTER>-t kell ütni.
532 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
533                  5.2.  lecke: BÕVEBBEN A FÁJLOK ÍRÁSÁRÓL
536      ** A fájlok változásait így írhatjuk ki  :w FÁJLNÉV. **
538   1. :!dir  vagy  :!ls  beírásával listázzuk a könyvtárunkat!
539      Ön már tudja, hogy <ENTER>-t kell ütnie utána.
541   2. Válasszon egy fájlnevet, amely még nem létezik pl. TESZT!
543   3. Írja:      :w TESZT   (ahol TESZT a választott fájlnév)!
545   4. Ez elmenti a teljes fájlt (a Vim oktatóját) TESZT néven.
546      Ellenõrzésképp írjuk ismét    :!dir   hogy lássuk a könyvtárat!
547      (Felfelé gombbal : után az elõzõ utasítások visszahozhatóak.)
549 Megj: Ha Ön kilépne a Vimbõl és és visszatérne a TESZT fájlnévvel, akkor a
550       fájl az oktató mentéskori pontos másolata lenne.
552   5. Távolítsa el a fájlt  (MS-DOS):    :!del TESZT
553                         vagy (Unix):    :!rm TESZT
556 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
557                     5.3.  lecke: EGY KIVÁLASZTOTT RÉSZ KIÍRÁSA
560         ** A fájl egy részének kiírásához írja :#,# w FÁJLNÉV **
562   1. :!dir  vagy :!ls  beírásával listázza a könyvtárat, és válasszon egy
563      megfelelõ fájlnevet, pl. TESZT.
565   2. Mozgassa a kurzort ennek az oldalnak a tetejére, és nyomjon
566      Ctrl-g-t, hogy megtudja a sorszámot.  JEGYEZZE MEG A SZÁMOT!
568   3. Most menjen a lap aljára, és üsse be ismét: Ctrl-g.  EZT A SZÁMOT
569      IS JEGYEZZE MEG!
571   4. Ha csak ezt a részét szeretné menteni a fájlnak, írja   :#,# w TESZT
572      ahol #,# a két sorszám, amit megjegyzett, TESZT az Ön fájlneve.
574   5. Ismét nézze meg, hogy a fájl ott van (:!dir) de NE törölje.
576   6. Vimben létezik egy másik lehetõség: nyomja meg a Shift-V gombpárt
577      az elsõ menteni kívánt soron, majd menjen le az utolsóra, ezután
578      írja :w TESZT2   Ekkor a TESZT2 fájlba kerül a kijelölt rész.
581 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
582                    5.4.  lecke: RETRIEVING AND MERGING FILES
585        ** Egy fájl tartalmának beillesztéséhez írja   :r FÁJLNÉV **
587   1. :!dir beírásával nézze meg, hogy az Ön TESZT fájlja létezik még.
589   2. Helyezze a kurzort ennek az oldalnak a tetejére.
591 MEGJ:  A 3. lépés után az 5.3. leckét fogja látni. Azután LEFELÉ indulva
592        keresse meg ismét ezt a leckét.
594   3. Most szúrja be a TESZT nevû fájlt a   :r TESZT   paranccsal, ahol
595      TESZT az Ön fájljénak a neve.
597 MEGJ:  A fájl, amit beillesztett a kurzora alatt helyezkedik el.
599   4. Hogy ellenõrizzük, hogy a fájlt tényleg beillsztettük, menjen
600      vissza, és nézze meg, hogy kétszer szerepel az 5.3. lecke! Az eredeti
601      mellett a fájlból bemásolt is ott van.
605 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
606                                5. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA
609   1.  :!parancs végrehajt egy külsõ utasítást.
611       Pár hasznos példa:
612          (MS-DOS)         (Unix)
613           :!dir            :!ls            -  könyvtárlista kiírása.
614           :!del FÁJLNÉV    :!rm FÁJLNÉV    -  FÁJLNÉV nevû fájl törlése.
616   2.  :w FÁJLNÉV  kiírja a jelenlegi Vim-fájlt a lemezre FÁJNÉV néven.
618   3.  :#,#w FÁJLNÉV  kiírja a két sorszám (#) közötti sorokat FÁJLNÉV-be
619       Másik lehetõség, hogy a kezdõsornál Ctrl-v-t nyom lemegy az utolsó
620       sorra, majd ezt üti be  :w FÁJLNÉV
622   4.  :r FÁJLNÉV  beolvassa a FÁJLNÉV fájlt és behelyezi a jelenlegi fájlba
623       a kurzorpozició utáni sorba.
628 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
629                    6.1.  lecke: A MEGNYITÁS (OPEN) PARANCS
632 ** o  beírásával nyithat egy új sort a kurzor alatt és válthat beszúró módba **
634   1. Mozgassuk a kurzort a ---> kezdetû sorra.
636   2. o (kicsi)  beírásával nyisson egy sort a kurzor ALATT! Ekkor
637      automatikusan beszúró (insert) módba kerül.
639   3. Másolja le a  ---> jelû sort és <ESC> megnyomásával lépjen ki
640      a beszúró módból.
642 ---> Az o lenyomása után a kurzor a következõ sor elején áll beszúró módban.
644   4. A kurzor FELETTI for megnyitásához egyzserûen a nagy O betût írjon
645 kicsi helyett. Próbálja ki a következõ soron!
646 Nyisson egy új sort efelett Shift-O megnyomásával, mialatt a kurzor
647 ezen a soron áll.
653 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
654                         6.2.  lecke: AZ APPEND PARANCS
657          ** a  lenyomásával a kuror UTÁN szúrhatunk szöveget. **
659   1. Mozgassuk a kurzort a következõ ---> kezdetû sor végére úgy,
660      hogy normál módban  $  ír be.
662   2. a  (kicsi) leütésével szöveget szúrhat be AMöGÉ a karakter mögé,
663      amelyen a kurzor áll.
664      (A nagy  A  az egész sor végére írja a szöveget.)
666 Megj: A Vimben a sor legvégére is lehet állni, azonba ez elõdjében
667       a Vi-ban nem lehetséges, ezért abban az a nélkül elég körülményes
668       a sor végéhez szöveget írni.
670   3. Egészítse ki az elsõ sort. Vegye észre, hogy az a utasítás (append)
671      teljesen egyezik az i-vel (insert) csupán a beszúrt szöveg helye
672      különbözik.
674 ---> Ez a sor lehetõvé teszi Önnek, hogy gyakorolja
675 ---> Ez a sor lehetõvé teszi Önnek, hogy gyakorolja a sor végére beillesztést.
679 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
680                     6.3.  lecke: AZ ÁTÍRÁS MÁSIK VÁLTOZATA
683       ** Nagy R  beírásával írhat felül több mint egy karaktert. **
685   1. Mozgassuk a kurzort az elsõ ---> kezdetû sorra!
687   2. Helyezze a kurzort az elsõ szó elejére amely eltér a második
688      ---> kezdetû sor tartalmától (a 'az utolsóval' résztõl).
690   3. Nyomjon R karaktert és írja ét a szöveg maradékát az elsõ sorban
691      úgy, hogy a  két sor egyezõ legyen.
693 ---> Az elsõ sort tegye azonossá az utolsóval: használja a gombokat.
694 ---> Az elsõ sort tegye azonossá a másodikkal: írjon R-t és az új szöveget.
696   4. Jegyezzük meg, ha <ESC>-et nyomok, akkor a változatlanuk hagyott
697      szövegek változatlanok maradnak.
703 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
704                             6.4.  lecke: BEÁLLÍTÁSOK
706 ** Állítsuk be, hogy a keresés és a helyettesítés ne függjön kis/NAGYbetûktõl **
708   1. Keressük meg az 'ignore'-t az beírva:
709      /ignore
710      Ezt ismételjük többször az n billentyûvel
712   2. Állítsuk be az 'ic' (Ignore case) lehetõséget így:
713      :set ic
715   3. Most keressünk ismét az 'ignore'-ra n-nel
716      Ismételjük meg többször a keresést: n
718   4. Állítsuk be a 'hlsearch' és 'incsearch' lehetõségeket:
719      :set hls is
721   5. Most ismét írjuk be a keresõparancsot, és lássuk mi történik:
722      /ignore
724   6. A kiemelést szüntessük meg alábbi utasítások egyikével:
725      :set nohls     vagy         :nohlsearch
726 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
727                                6. LECKE ÖSSZEFOGLALÓJA
730   1. o  beírásával új sort nyitunk meg a sor ALATT és a kurzor az új
731      sorban lesz beszúrás-módban.
732      Nagy  O  a sor FELETT nyit új sort, és oda kerül a kurzor.
734   2. a  beírásával az aktuális karaktertõl UTÁN (jobbra) szúrhatunk be szöveget.
735      Nagy A  automatikusan a sor legvégéhez adja hozzá a szöveget.
737   3. A nagy  R  beütésével átíró (replace) módba kerülünk  <ESC> lenyomásáig.
739   4. ":set xxx" beírásával az "xxx" opció állítható be.
749 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
750                      7. lecke: AZ ON-LINE SÚGÓ PARANCSAI
753                     ** Az online súgórendszer használata **
755   A Vim részletes súgóval rendelkezik.  Induláshoz a következõk egyikét
756   tegye:
757         - nyomja meg a <HELP> gombot (ha van ilyen)
758         - nyomja meg az <F1> gombot (ha van ilyen)
759         - írja be:   :help <ENTER>
761   :q <ENTER>   beírásával zárhatja be a súgóablakot.
763   Majdnem minden témakörrõl találhat súgót, argumentum megadásával
764   ":help" utasítás .  Próbálja az alábbiakat ki (<ENTER>-t ne felejtsük):
766         :help w
767         :help c_<T
768         :help insert-index
769         :help user-manual
772 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
773                        8. lecke: INDÍTÓSZKRIPT ÍRÁSA
775                      ** A Vim lehetõségeinek beállítása **
777   A Vim rengeteg lehetõséggel rendelkezik a Vi-hoz képest, de a legtöbb
778   alapból elérhetetlen. Ahhoz, hogy alapból több lehetõségünk legyen készítenünk
779   kell egy "vimrc" fájlt.
781   1. Kezdjük el szerkeszteni a "vimrc" fájlt, ennek módja:
782         :edit ~/.vimrc                  Unixon, Linuxon
783         :edit $VIM/_vimrc               MS-Windowson
785   2. Most szúrjuk be a példa "vimrc" fájl szövegét:
787         :read $VIMRUNTIME/vimrc_example.vim
789   3. Írjuk ki a fájlt:
791         :write
793   Legközelebb a Vim szintaxiskiemeléssel indul.
794   Hozzáadhatja kedvenc beállításait ehhez a "vimrc" fájlhoz.
796 ~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~~
798   Itt végzõdik a Vim oktató, melynek a szándéka egy rövid áttekintés a
799   Vimrõl, amely elég ahhoz, hogy elég könnyedén kezeljük a szerkesztõt.
800   Távol van a teljességtõl, mivel a Vimnek számtalan további utasítása
801   van. Ezután a felhasználói kézikönyvet érdemes elolvasni az angolul
802   tudóknak: ":help user-manual". (egyelõre nem tud magyarul)
804   További magyar olvasnivalók érhetõek el az alábbi oldalról.
805   http://wiki.hup.hu/index.php/Vim
807   Angol olvasmányok:
808   For further reading and studying, this book is recommended:
809         Vim - Vi Improved - by Steve Oualline
810         Publisher: New Riders
811   The first book completely dedicated to Vim.  Especially useful for beginners.
812   There are many examples and pictures.
813   See http://iccf-holland.org/click5.html
815   This book is older and more about Vi than Vim, but also recommended:
816         Learning the Vi Editor - by Linda Lamb
817         Publisher: O'Reilly & Associates Inc.
818   It is a good book to get to know almost anything you want to do with Vi.
819   The sixth edition also includes information on Vim.
821   Ezt az oktatót Michael C. Pierce és Robert K. Ware írta, a Colorado
822   School of Mines dolgozói Charles Smith (Colorado State University)
823   támogatásával.
825   E-mail: bware@mines.colorado.edu.
827   A Vimhez idomította Bram Moolenaar.
829   Magyarította: Horváth Árpád <horvath.arpad@roik.bmf.hu>, 2006-2008